Nagymizdó község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Körmendi kistérség
Lakosság: 143 fő
Terület: 6.76 km²
Népsűrűség: 21,15 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

Nagymizdó Körmendtől 9 km-re délre fekszik a Vasi hegyháton a Rába völgye mellett.

Szomszédos települések: Katafa, Szarvaskend.

Megközelíthető Körmendtől a Katafai elágazáson keresztül. Vasútállomással nem rendelkezik.

Nevének eredete

A mizdó név a mézadó szóból származik. Az itt élő szolgálónép látta el mézzel a királyi udvart, és a nyugati határőrizet embereit.

Története

A település ősidők óta lakott. Határában neolitikus cserepekre és kőeszközökre bukknaktak a régészek. A határában elterülő Várdombon római kori kiserőd nyomai láthatóak.

Első okleveles említése 1237-ből származik. 1441-ben I. Ulászló király Gersei Petőnek adományozta a települést. 1423-1450 között Bokodi György valamint Mezőlaki János birtoka. 1468-tól Nádasdi Lászóhoz, majd 1495-1513 közötti időszakban Thyned Rusinhoz került. Az 1549-es összeírás szerint "Myzdo" csak pusztatelkekből állt. Valószínűleg a 1529-es oszmán-török kőszegi ostrom miatt pusztult el. 1600-ban a Vas vármegyei közgyűlés a Körmend környékére vezényelt katonák szálláshelyéül jelölték ki. Az 1690-es összeíráskor tizenhárom telkes jobbágy és hét zsellér élt a faluban. A győri katolikus püspökség 1733-as összeírásában is szereplő Nagymizdó a Szarvaskendi egyházközösséghez tartozott. Az 1760-as évektől a Festeticsek birtoka. Az 1787-ben keltezett írás szerint volt a faluban kocsmáros, kovács és molnár is.

A római katolikus templom 1886-ban készült el, amit Szent Anna ajánlottak.

Nevezetességei

Szent Anna templom épült: 1886-ban

Következő községek

További községek